EdinaContactSelf
Akik érzik, hogy új, ismeretlen, de megtartó energiák veszik körül, és már semmi sem úgy működik mint régen, javarészt vagy teljesen elszakadtak a múltjuktól, azok azt is észrevehették, hogy nagyon sok emberhez már egyáltalán nem tudnak kapcsolódni.
Viszont egyre gyakrabban tapasztalhatjuk majd, hogy szinte a semmiből bukkannak fel olyanok, akikkel szinte azonnal közös hullámhosszra kerülünk, és gördülékeny, inspiráló a kapcsolódás, mintha nagyon régóta ismernénk egymást. Ez a közös rezgés, hasonló tudatosságszintet és hasonló belső értékeket jelent, annak ellenére, hogy esetleg külsőre semmi közös nincs az életünkben. Talán eddig esélyünk sem lett volna találkozni, mert annyira más körökben forgolódtunk, de most a közös rezgés vonz össze, mint a mágnes, akármilyen távolságból.
Tiszta lappal lehet kapcsolatokat indítani, nem terhel a karmikus tartozás törlesztése úgy, mint a múltbéli kapcsolataink zömében. Azért vagyunk együtt, mert az nekünk jó. Pont. Ha pedig a belső kis hang szerint élünk, -ami mindig a kiteljesedett énünkbe húz-, akkor fel fogjuk ismerni, ha az utunk már nem egy irányba tart. A hamis Én próbálja csak a valóságot a saját korlátolt, vak elképzeléseibe préselni ragaszkodással és a változástól való elzárkózással.
Ha a lakóhelyünkön és/vagy a munkahelyünkön nem érezzük jól magunkat, az sokszor „csak” azért van, mert a környezetünkben lévő emberek gondolatainak és cselekedeteinek a rezgése hat ránk, ami nagyon lehúzó is tud lenni. Minden gondolatnak sajátságos rezgése van, ezért gondolataink milyensége határozza meg, hogy mit sugárzunk ki magunkból a világ felé, nem pedig az amit mondunk. Ne csodálkozzunk ha kisodródunk ezekből a visszaminősítő életterekből, hiszen energetikailag már nem oda passzolunk.
A hazugság, játszmázás már értelmét vesztette az újban. Viszont a megnyílás és őszinteség azok felé, akik a régiben ragadtak olyan, mint gyöngyöt vetni a disznók elé, amivel látszólag vissza is élhetnek. Többek között ezért nem lehet érdembeli kapcsolatokat tartani a beragadottakkal. Két teljesen külön világ, átjáró nélkül!
A november már a gyakorlati megoldásokról, rezgésünk szerinti helyezkedésről szól. Itt már elindulhat a hasonló gondolkodásúak szövetkezése, egymásra találása, de ehhez elsősorban nekünk kell tudnunk mi felé tartunk, mit képviselünk, mihez tudnak mások csatlakozni, milyen minőséghez szeretnénk mi csatlakozni.
Visszatekintve az elmúlt hónapokra most már láthatjuk, hogy mennyi embert kellett hátrahagyni, mert nem tudtak lépést tartani velünk. Fájdalmas elengedni a barátokat, társakat, közeli családtagokat. De az új, valódi értékeken alapuló kapcsolódások nem veszik figyelembe a vérrokonságot, és az ígéreteket sem, amiket valaha egy kapcsolat konzerválására tettünk. Sokan érzik úgy, hogy egyedül maradtak. De ez jó, mert helyett kapott az új!
Az új energiákban élés törvényszerűségeit most tanuljuk tapasztalás által. Teljesen új világ, nem érvényesek a régi szabályok, ezért nem hozhattuk magunkkal azokat a bölcsességeket, amik a régi Földre voltak érvényesek. A nagyon fiatalok zöme ezen a hullámon érkezett, de az idősebbeknek át kellett írniuk a tanult és rögzült mintákat. Egyelőre még sok a bizonytalanság és az ismeretlen, de ebbe az újba növünk most bele. Tanuljuk és tapasztaljuk, hogy mit is jelent a magas tudatosságszint, ahol már nem mások energiáiból élünk.
Részben a kettészakadás miatt nincs mindenkire egyformán alkalmazható gyógymód, tanítás, hitrendszer… Ami igaz az egyik valóságban lévőre, az már nem igaz a másikra.
A legtöbb asztrológus szerint nehéz, sorsfordító időszakban vagyunk, kemény szembesítésekkel és megborulásokkal tarkítva. Ha a híreket nézem, akkor ez igaz is, de az én környezetemben lévő emberek zömére inkább úgy hatottak ezek a bolygóállások, hogy nem nagyon történt semmi velük, a külvilág történéseiből is kimaradtak. Bár az igaz, hogy eddig lépést tartottak az időminőséggel, és megdolgozták, elengedték a múlt energiáiba visszahúzó terheket, kötődéseket. Úgy tűnik ez a várakozás ideje volt számukra és kipihenése a nagy útnak, amit idáig megtettek, hogy készen állhassanak az újra. Ezzel ellentétben azok, akik időben nem ismerték fel, hogy változtatni kell, és nem engedték el maguktól azt, ami már idejétmúlt, visszahúzó és akadályozó, azok külső hatásra „könnyülnek” mostanság, az pedig nagyon-nagyon húzós tud lenni, és utálja a ragaszkodó elme. Az asztrológiai elemzéseket, előrejelzéseket eddig is különböző szinteken kellett kifejteni, attól függően, hogy kihez szóltak, de ez szerintem most bonyolódott. Ehhez kellenek az új energiákat élő és értő asztrológusok.
Ezt a megkülönböztetést nagyon sok segítő szakmában dolgozónak kellene figyelembe venni ezentúl.
Egy éve kezdtem bele egy hosszú elvonulásba, ami most szeptemberig tartott. Ezalatt kidolgoztam egy sorskönyv olvasást. Megfigyeltem, hogy azoknál, akik a régi energiákba ragadtak, több hónapra előre látni lehet, hogy mi fog történni velük. Míg akiknek a tudatosságuk már az újban van, vagyis egy finomabb tartományban, azoknál nem, mert akaratuk szerint formálhatják át a sorsukat tudatosságszintjüknek megfelelően. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen meg tudják változtatni a kijelölt életútjukat, de egészen más szinteken élhetik meg ugyanazt a sorsfeladatot.
Saját példámmal élve: még a legelején, amikor elkezdtem gyógyítani, az volt az erősségem, hogy a test különböző energia rétegeiből „kihúztam” a nagyon alacsony rezgésű, megbetegítő energiákat, lenyomatokat, átengedtem őket magamon, ezért sokszor hánynom kellett a kezelés után, és néhány klienst is meghánytattam. Hatásos volt, de radikális. Sokszor kaptam olyan betegeket, akikhez más nem mert, vagy nem tudott hozzányúlni. Halottak lelkéért mentem el, akik eltévedtek és rettenetes helyekre ragadtak be. Tudtam, hogy nem fogok sokáig élni, mert ez hatalmas teher a testnek, és apám is azt mondta magáról, hogy azért hal meg korán, mert nem bírta a szíve azt a megterhelést ami a gyógyítással járt. Megingathatatlanul hittem benne, hogy akik segítséget kérnek tőlem, azoknak nem mondhatok nemet, és köteles vagyok az életemet is feláldozni értük.
Aztán sok-sok minden történt, -erről írtam bővebben a honlapomon- és tiszta lappal indíthattam egy másik szinten. A gyógyító életút ugyan megmaradt, de egészen másként élem meg. Egyáltalán nem áldozom fel önmagam már senkiért sem, mert a tanításban és a példamutatásban hiszek, aminek hatására mindenki saját magát mentheti meg, én esetleg csak ott állok mellette, amíg ez történik. Jelenleg örömteli, egymást kölcsönösen inspiráló szív a szívhez találkozásaim vannak a klienseimmel. Többekkel megmarad a kapcsolatunk barátsággá minősülve. Egyáltalán nem engedem át magamon mások lélek energiáit, és a saját életerőmből sem adok, mégis megtörténik a transzformáció bennük, mert a Legfelsőbb energiával kötöm össze őket, miközben az Énem ebből kimarad. Vagyis csak mozizok anélkül, hogy a gyógyítás terhét vagy akár a sikerét kisajátítanám. Sorsom ugyanúgy a gyógyítás maradt, de mégis hatalmas a különbség! Olyan mint egy másik élet.
Nem az számít már, hogy melyik testi/lelki betegség gyógyításában vagyok jó, hogy aztán mindenki, akiknek az a betegsége, elakadása, baja…. hozzám jöjjön meggyógyulni, hanem hasonló rezgés és hasonló értékek alapján találunk egymásra. Innentől kezdve az is mindegy, hogy mi a baja, gyógyulni fog. Ezért nem vagyok mindenkinek gyógyír.
Mielőtt eljön hozzám valaki kérem, hogy olvassa el a honlapomat, szemezgessen a blogomból, mert eközben már érzés alapján számára is el fog dőlni, hogy engem keresett, vagy sem. Ez mindig bejön, de én magam is meghúztam azt az alsó szintet, ahova már nem megyek le kliensért, ill. felismerem, amikor valaki magasabb rezgésszinten áll mint én, ezért nem nyúlhatok az energiarendszerébe.
Amibe most hitelesen bele tudok állni az a fizikai test és a többi energiatest jelen energiákba rendezése, a múlt lenyomatainak kitisztítása, gyógyítása. A saját megdolgozottságom és az ahol most vagyok tesz hitelessé, és nem tanfolyamokon begyűjtött papírok. Ez azt jelenti, hogy bármi felbukkan a bekötések, gyógyítások során, tudatilag bárhova zoomol a kliens, utána megyek és visszahozom, mert ismerem az utat, már jártam ott.
Nem az a gyógyító és a terapeuta, aki megtanult egy technikát, ami 1000 ből 999 szer kisebb-nagyobb mértékben működik, hanem az, aki azt az egy embert, aki egy foglalkozás alatt nem a papírforma szerint reagál, vagyis bekattan, eltéved, bepánikol, beragad egy másik létsíkra… őt akkor, ott egy spontán, személyreszabott megoldással vissza tudja hozni és stabilizálni. Ez most nem titkolt kritika azokkal a segítőkkel szemben, akik évek óta hozzám küldik azokat, akiket nem tudnak visszahozni, (de legalább felismerik, hogy ez az ő felelősségük lenne).
Azért született meg ez az írás, mert az utóbbi hetekben megszaporodott azoknak a száma, akik azért jöttek hozzám, mert valamit „bekaptak” egy-egy spiri összejövetel, elvonulás vagy akár masszázs alkalmával.
Sok tanfolyamot, szertartást, gyógyítást, elvonulást, energia adó masszázst, léleklátást, kártyavetést, családállítást… ajánló nem szakadt ki a régi energiákból, ezért egyáltalán nem szabadna azokhoz nyúlnia, akik már az új energiák szerint működnek.
Ha rezonálsz az írásaimmal, akkor nagy valószínűséggel átléptél az új energiákba. Ezért neked kell megérezni, hogy kihez mehetsz, milyen csoporthoz csatlakozhatsz. Te látod azokat, akik a régibe ragadtak, de ők nem látnak téged. Vagyis nem fogják neked azt mondani, hogy keress mást, mert ez nem a te helyed.
Egy jó módszer, egy erős tanítás önmagában semmit sem jelent. Amikor választasz, azt kell megvizsgálnod, aki ezt neked közvetíteni fogja, akivel személyesen kapcsolatba fogsz kerülni. Mindegy, hogy mások mit mondanak róla, mekkora a felhajtás körülötte, milyen ütős a marketingje, milyen szép a weboldala… amikor ott vagy az energiaterében bizalmat kell érezned és egy határozott „igen”-t vagy „nem”-et. A belső kis hangod fog vezetni. Nem kell megmagyarázni a döntésedet, az már félrevihet, csak bízz magadban. Az energiát nem csak fizikai közelségben lehet érezni.
Ha úgy vagy együtt valakivel, hogy nem engeded be az energiáit, akkor semmi baj, de a legtöbbször az emberek fel sem ismerik, hogy mikor történik meg az életerő energia áramoltatása mások felé, ill. a kinyílás, befogadás mások energiájára. Egy egy alkalmas erős energetikai összekapcsolódás, amiben nem táplálunk jelentősebb érzelmeket a másik felé 3-4 órán belül megtörténik, de az elszakadás minimum 3 hónap, addig áramlik a másiktól az is, amit nem szeretnél cipelni. És ehhez még fizikai találkozás sem szükséges. Erről részletesen írtam a kapcsolatokról szóló írásaimban.
Egy csoporton belül, ahol teljes nyitottsággal kell jelen lenni ahhoz, hogy érdemleges változás történhessen, energetikailag a finomabb tartományban tartózkodó felé áramlik a sűrű, lehúzó energia. Ő fogja transzformálni a durvább rezgéseket. Vagyis értelemszerűen a csoportvezetőnek kell tudatosságban és energetikailag a csúcson lennie, hogy ő végezze el ezt a tisztítást, emelést, és azért ő a csoportvezető, mert erre képes is. Elméletileg. Ez a gyakorlatban sokszor nem így néz ki…
Ha egy gyógyulási folyamatban vagy, annak lehet része, hogy átmenetileg rosszabbul leszel egy-egy beavatkozás után, mint előtte voltál, mert jön fel a trutyi, de az legalább a sajátod.
Amikor „idegenkezűség” van a dologban az egy egészen más érzés. Ilyenkor egyszerűen csak tudod, hogy ez nem a tiéd, nem a saját csomagodat cipeled.
Mindent összegezve:
A játszadozások kora lejárt, amikor még büntetlenül lehetett fűvel-fával energiacserélősdit játszani!
