Magas rezgésű, testetlen, energia lényekhez kapcsolódtam 7 éven keresztül, akiktől tanultam és készítettek fel az Új világra. Jelentős, sorsfordító időszak volt az életemben, ezért részletesebben írok róluk.
Ők soha nem éltek a Földön, névvel és testi formával sem rendelkeznek, viszont a felénk sugárzott szeretet energiájuk és a bölcsességük emberi mértékkel mérve elképzelhetetlen. Én Guideoknak hívom őket.
2023 őszéig teljesen visszavonulnak a Földi ember segítésétől azért, hogy felnőttként, önállóan léphessünk az Újba. Azok az entitások, akik ezt nem teszik, azokat ártó entitásoknak hívjuk ezentúl, mert a “segítésükkel” pont azt akadályozzák, hogy beteljesítsük Földi leszületéseinket.
Ezentúl nem ajánlott az asztrál világgal kapcsolatot teremteni, mert komoly károkat okozhat. Valaha a Földön élt meghalt emberek szellemeivel, angyalokkal és nem kívánatos entitásokkal lehet kapcsolódni most. Az angyalok között ugyan vannak akik segítenek, de a fejlett lelkek számára legjobb a Legfelsőbbhöz és az Önvalóhoz közvetlenül kapcsolódni, mert pont ezt tanította nekünk az elmúlt időszak. Erről írtam többet.
Aki most magas szinten szeretne kapcsolódni és segítőket hív, üzenet közvetítésre, gyógyításra, azt tapasztalja, hogy nincs válasz, kiüresedett a tér. Ez jó! A baj az, amikor bejelentkezik valaki.
Az üzenet közvetítő, gyógyító csak azon a szinten álló entitásokkal tud kapcsolatot felvenni, ahol ő maga is áll, illetve ahova tiszta szándéka szerint tart. Engem is folyamatosan „átvilágítottak”, hogy lássák valójában ki vagyok. Mivel én azt választottam, hogy ebben az életben szeretném beteljesíteni leszületéseim célját vagyis lezárni a folyamatos leszületések láncolatát-, a Guideoktól ehhez kaptam segítséget. Amikor kezdtem a kapcsolatfelvételt, az akkori entitások (Plejádiak) is megkérdezték, hogy hova tartok, miért akarok velük beszélgetni? Amikor elmondtam mit szeretnék, továbbküldtek azokhoz, akik tanítani kezdtek. Amikor megértettem a tanítást, ők is továbbküldtek, Guideról-Guidera adtak.
Az asztrál síkon létezők soha nem hazudnak, az egy emberi tulajdonság. Szándékra kapcsolódnak. Ha felszólítjuk az ártó entitásokat, hogy távozzanak, és nincs olyan gondolati rezgés bennünk, amire tudnának csatlakozni, elmennek. Ha azt mondom, hogy a szeretetet és a bőséget hívom az életembe, miközben bosszúálláson töröm a fejem, akkor a bosszúmhoz fognak entitások kapcsolódni, a legszűkebb keresztmetszet elv alapján. Felszólíthatom őket, hogy távozzanak, de ahhoz a bennem jelen lévő bosszúvágyat kell elengednem. A bosszú szélsőséges példa, de ez igaz például a félelemre is. A félelemnek alacsony rezgése van, alacsony energiákat vonz be. Amilyen gondolatok vannak a fejemben, azon a rezgésen tudok kapcsolódni. Ez válasz arra, hogy kikkel tudjuk felvenni a kapcsolatot. Azokkal, akiket a gondolataink minőségével behívunk.
Jelenleg az a legjobb ha a Legfelsőbb Létezőhöz, (aki/ami mindenki számára mást jelent), és/vagy a saját Önvalónkhoz kapcsolódunk. Ez egy csendes, szabályoktól és büntetésektől mentes, szeretetteli, szabadon engedő út. Itt már közvetlen, egyenes úton, segítők, közvetítők nélkül mi magunk intézzük a boldogulásunkat. Más ember csak a példamutatásával hathat erre az intim térre, azzal, hogy előrébb jár ezen az úton mint mi.
Minden tapasztalat azt mutatja, hogy egy viszonylag magas tudatosságszinten a szívben megfogalmazott vágy nagyon gyorsan megtörténik, ha a Legfelsőbb szinten kapcsolódunk, és ezáltal a Szívtérben élünk. Ez semmiképpen nem egy érzelmi, szentimentális állapot, hanem sokkal inkább egy elcsendesedett, kinyílt, magas minőségre hangolódás.
Itt csak olyan vágyak tudnak megszületni bennünk, amik abszolút összhangban állnak a saját egyéni kiteljesedésünkkel, teljességünkkel. Így, eleve nem akarunk olyan dolgokat, amik nincsenek összhangban a saját életutunkkal, azzal amire tervezve lettünk a leszületésünk előtt. Gyors és látványos segítséget kapnunk a kapcsolódás által pl. akkor ha egy fájó, romboló érzelem felbukkan. Szinte azonnal eltűnik a rossz érzés, hátrahagyva egy magasabb szintű rálátást, megértést, mély megnyugvással. Nagyon érdekes látni, hogy legtöbbször saját magunk vagyunk akadályai a rossz érzés és a rossz élethelyzet teljes elengedésének, mert szeretünk a fájdalomhoz, szomorúsághoz, reménytelenséghez ragaszkodni, félünk az ismeretlen újba lépni.