EdinaContactSelf
Ha még kétségeid voltak, hogy ki az akivel egy táborba tartozol, akkor ez szeptemberben valószínűleg eloszlott. Október pedig már a cselekvés ideje.
Akkora most a történés áradat, hogy nem lehet tovább úgy tenni mintha… megmutatkozott, hogy ki kicsoda.
A jövődet az határozza meg, hogy valójában milyen értékekben hiszel. E mentén szép lassan elkezdődik a helyezkedés és az egymásra találás.
Szívközpontban élünk mostantól egyre inkább. A szívben élés nem jövő-menő érzelmeknek való alávetettség. A szív hangja egy erős, megingathatatlan bizonyosság, amit próbálhatunk észérvekkel elnyomni, de mindig ott fog feszíteni, amíg nem abba az irányba megyünk. Folyamatos útmutatást ad, hogy éppen minek van most helye és ideje az életünkben.
Mostantól már azonos rezgés találkozik az azonos rezgéssel.
Ha körbenézel és a körülötted lévő dolgok nem téged tükröznek, akkor bizony változásra kell számítanod. De akkor is, ha a körülötted élőkkel nem azonos a hitrendszered, nem azonos értékek kötnek össze.
Az utóbbi 3 év arról szólt, hogy személyiségünk megdolgozatlanságait, lelki sérüléseinket orvosoltuk.
Aki lépést tartott az idő szavával, az most elkezdhet berendezkedni az újba. Aki ezt nem tette, de az új felismerése és az önmagára ébredés mégis csak megtörtént benne, mert a lelke kiírta magát a régi forgatókönyvből, az még intenzív átrendeződésben van ugyan, de legalább már a jó oldalon.
Régi sebekkel, traumákkal nem lehet tovább menni, de elavult programokkal, hiedelmekkel sem.
Életek óta felhalmozott terhek letételére alkalmas most ez az időminőség.
A másoktól elszenvedett bántalmazások amikre emlékszünk, abban segítettek, hogy megláttuk a másik személyén keresztül mire képes az elme. Mások bántása csak az elme műve lehet, az elme pedig nem valós, csak egy programozás. Eredendő, örök természetünk a tiszta öröm, amit többek között a generációkra visszanyúló családi minták, örökségek, neveltetés, érzelmi lenyomatok, tanult, elvárt viselkedések fednek el. Ezek mögött a fátylak mögött a valódi énünkbe helyezkedve megpillanthatjuk, hogy nem vagyunk azonosak a szenvedéstörténeteinkkel, és a programozással. Magas tudatosságszinten mindenki szabadon választhat, hogy milyen minőségbe invesztál, mire mond igent vagy nemet, felülírva az automatikusan futó programokat. Ez a tudatosság feltétele az új energiákkal való együttműködésnek.
A régi energiákban megszoktuk a szenvedést, áldozattá válást, szűkölködést, folyamatos törekvést, küzdelmeket. Akik az újba mertek lépni, azoknál már nincs alapja a szenvedéstörténeteknek, mert a megszokáson kívül már nincs más ami mozgassa őket. Az autó gurul még, de már leállt a motor. Nincs értelme újra meg újra előrángatni őket és emlékezéssel vissza betonozni.
A valóságé a jövő, és a valódi értékeké. Könnyen felismerhető, hogy mi az ami valódi: jó érzés tölt el ha rágondolok. Akkor is ha nehézséggel, fáradtsággal jár az az út, de az enyém. Míg a másik út lehet, hogy kényelmes, jól ismert, már önjáró is, de örömtelen és szív nélküli.
Soha nem hivatkozhatunk már a múltban történt eseményekre, hogy ha akkor úgy volt, akkor most is úgy lesz. Most nem az van! Akik az újat választották, azok tiszta lappal új életet kaptak. A karmikus tartozásainkat, ígéreteinket, fogadalmainkat nem hoztuk át magunkkal.
Aki még benne maradt a visszahúzó kapcsolataiban bármire is hivatkozva, az a régi energiákban teszi mindezt. Az új fényénél nyilvánvalóan lelepleződtek ezek a hazug társulások, és nem tarthatóak.
Fájdalmas látni, amikor családtagok, szeretteink maradtak a másik oldalon, de senkit sem tudtunk átvinni, mert mindenki csak a maga érettségének megfelelően, saját jogán juthatott át. Szeretettel el kell engedni a maradókat, ők megteremtették a saját világukat, amihez nekünk semmi közünk már. Változatlanul hisznek a régi világ szabályaiban, elvárásaiban, és aszerint is élnek. Aki még a régi irányba megy, azt hagyni kell. A jól segítésben nem halat adunk a rászorulónak, hanem megtanítjuk őket halászni.
A megelőző írásomban írtam a legszűkebb keresztmetszetről. Ez nagyon fontos, mert mostantól egyre szembetűnőbb lesz. Röviden: nem vihetek bőséget oda, ahol nem a bőség frekvenciáján rezegnek. Amennyiben sorsközösséget vállalok velük, energiát adok nekik, le kell csavarnom a saját frekvenciámat, de ez a lefojtott üzemmód már nem engedi be a bőséget saját magam számára sem. A bőség nem (csak) anyagi bőséget jelent, hanem jóllétet az élet minden területén.
Bőségáramlás vagy lenyomorodás. Ez történik most.
Aki a régiben ragadt nem látja azt, aki már újat kezdett. Megítélheti, visszahúzó tanácsokat adhat, elvárásokat támaszthat, és visszakövetelheti a régi játszmába azt, aki ezt már kinőtte.
Két valóságban élünk most, bár én inkább úgy látom, hogy a régi működés nem is valós, csak egy önmagát ismétlő, változásra képtelen lét, egy árnyékvilág, amiben ugyanazt a nyomorult filmet vetítik újra meg újra aminek semmi köze a valódi élethez, ami a másik oldalon már elkezdődött. Ezért lehetetlenült el az egymással való kapcsolódás.
Akik beragadtak többnyire a manipuláció eszközével élnek, amivel abba az irányba préselik egymást, ami nincs összhangban azzal, ami egyébként a legjobb lenne számukra. Hazugság, titkolózás, féligazságok, tettes- áldozat szerep, játszmázás, érzelmi zsarolás, bűntudat és bűntudat keltés… Az elme játszmái a szívre hallgatás helyett.
Ha a „szívünkben megfogalmazunk” egy minőségi irányt, ami felé szeretnénk tartani, akkor onnantól kezdve az akar megnyilvánulni, mert tiszta szándékkal útnak indítottuk. Innentől kezdve csak annyi a dolgunk, hogy felismerjük azokat a lehetőségeket, embereket, akik ebbe az irányba támogatnak, és utasítsuk el ami/aki még visszahúz.
Ehhez segít a másokkal való tiszta kommunikáció, mert lehet, hogy a másik pont ott lát ahol én nem, és fordítva. Így segíthetjük egymást. Együtt ráláthatunk arra, hogy minek van tere és ideje, mi az ami megnyilvánulás előtt áll, és abba fektetni energiát lufi fújás helyett. Ez a könnyű út. A tiszta kommunikáció mértéke és mélysége partner függő. Ahol erre esély sincs, ott nem érdemes semmilyen típusú kapcsolódásban gondolkodni.
A manipulálással kierőszakolt út egy vargabetű, mert lényegében úgy is az történik, aminek létjogosultsága, ideje van. Meglehet, hogy tudom és érzem, hogy nem azt csinálom, amit kellene, nem a saját életemet élem, a testem benne van egy történetben, de a lelkem és a szívem máshol jár. Ez egy meghasadt, hazug létezés. Az is lehet, hogy közvetlenül nem mások manipulálnak, hanem én magam pörgök programok, elvárások, kondícionálások mentén, magamnak is azt hazudva, hogy ez az én életem.
Az utóbbi időben sokan, akik ezt az életellenes működési módot választották, betegségekkel, balesetekkel kaptak ébresztő figyelmeztetést, és többen itt is hagyták ezt a létforgatagot.
Nagyon fontos, hogy ezentúl senki sem nyúlhat az energiamezőnkbe a beragadt oldalról. A párkapcsolatokon túl is figyelni kell mindenféle energiacserére, energiával támogatásra. Ide tartozik a spirituális munka, energiával gyógyítás, léleklátás, masszázs energiákkal, családállítás, szertartások, entitások meghívása…. A régiben ragadt segítők csak a saját oldalukon tevékenykedhetnek, míg fordítva megtörténhet, ha ez a küldetése a segítő szakembernek. Mindig a finomabb minőség irányába terelődik a terhelt, nehéz energia, ezért a magasabb rezgésű veszi át a terheket, betegségeket, energetikai szennyeződéseket magától a „segítőtől” is. Csoportos energetikai munkánál ugyanez a helyzet. Nem lehet fűvel-fával összetenni embereket egy csoportba.
