(még mindig topic…)
A valódi értékek melletti elköteleződés mentén szakadt most ketté a világ. Élesen megmutatkozik, hogy Földi tartózkodásunk célja nem a mindenáron való túlélés, a taposni vagy taposva lenni, hanem egy szellemi és lelki értékekben kiteljesedett élet, hasonló gondolkodásúak társaságában. Ezentúl ez a minőségi alap hozza a jólétet is, nem csak a jóllétet.
Ami nem azonos rezgésű a legmélyebb valóságunkkal, esszenciánkkal az lehullik, leválik rólunk. Az új energiában nem testek találkoznak és méregetik egymást, hanem azonos rezgések kapcsolódnak össze vagy éppen nem tudnak kapcsolódni. A gondolataink határozzák meg a rezgésünket. Hangzatos szavak és tartalmatlan cselekedetek álruháján is áthatol a gondolataink rezgése. Mindenki azzá válik, amilyen gondolatoknak rendszeresen teret enged magában.
Ezeket az egymás felől érkező rezgéseket a Szív érzékeli, és értelmezi, így segít döntéseket hozni, hogy a másik jó társaság-e számomra vagy nem? De ehhez jó kapcsolatot kell ápolnunk a valódi Szívvel. De mit jelent a Szív, Szív hangja, Szívtér? Semmiképpen sem a fizikai szívet és nem is az érzelmeinket. Jelenleg nagyon népszerű felvállalni az érzelmek kifejezését. Az „így gondolom” egyre gyakrabban megy át az „így érzem”-be. Hallgass a szívedre! De ki az, aki tényleg a Szívére hallgat és nem az érzelmeire, érzéseire, érzékeléseire? Való igaz, hogy az érzelmeinket nem elnyomni kell, hanem engedni a felszínre bukkanni, de ezután érdemes megvizsgálni és csak hagyni tovább menni, semmiképpen sem azonosulni vele, mert az érzelem még mindig csak az elméhez tartozó jövő-menő „másik típusú gondolat”. Ha egy életminőségünket romboló, kontrollálhatatlan, visszatérő érzelem uralkodik rajtunk, akkor viszont terápiára van szükség a gyökér ok megszűntetése miatt, de ha egy érzelem a szeretet álruháját ölti magára, annak se dőljünk be. A Szív és a belőle felbukkanó valódi szeretet csak az érzelmek és a gondolatok elnyugvása után tudja magát megmutatni. A szeretet, együttérzés… nem jövő-menő érzelmek. A Szív többszörösen intelligensebb és bölcsebb mint az agyunk. Az innen érkező üzenet, iránymutatás a Forrásból érkezik, ami saját teljességünkbe, hitelességünkbe vezet vissza. Ha ezt a hangot nem csak meghalljuk, de követjük is, az egy kiteljesedett, hiteles életet eredményez.
Hiteles individumok alkotnak majd közösséget ezentúl, ahol a nagy képnek csak egy-egy odaillő darabjai vagyunk. A mostani erős energia a szerepvállalásunk felismerésében segít. Miután abba beleállunk, megkezdődhet az egymáshoz rendeződés, közös alkotás, de nem mindenkinek. Nem kaptuk ingyen az új energiába lépést, nagyon sok mindent kellett magunk mögött hagynunk érte, éppen ezért keveseknek is sikerült.
Már nem szeretem a spiritualitás szót használni, mert lejáratódott, értékvesztetté vált. A Szívtérben élés és/vagy továbblépve az Önvalóval való azonosulás -a hamis én helyett-, inkább lefedi azt az irányt, amit én képviselni szeretnék.
Önvaló az én megtapasztalásom szerint és ahogy a tanítóimtól hallottam: „Egy mindentől független, halhatatlan, folyamatosan létező, változatlan, megváltoztathatatlan, abszolút tudatosság, az ember igaz természete. Az Önvaló folyamatosan jelen van és nem a törekvés által fejlődik ki, így csak felismerni lehet, miután eltávolítottuk az elfedő fátylakat, vagyis a hamis ént. A hamis én az elmével, személyiséggel, testtel, gondolatokkal, érzelmekkel, érzésekkel, érzékelésekkel azonosul. Így minden megtapasztalás, ami ezekhez sorolható, beazonosítható még nem az Önvaló.
Nem mindenkinek feladata ebben az életben a megvilágosodás, megszabadulás, de még az Önvalójának a felismerése sem. Viszont a legtöbb embernek elérhető és elérendő a személyiségét arra a szintre csiszolni, ahol képes felelősséget vállalni önmagáért, nem szorul folyamatosan(!) mások figyelmi és érzelmi energiájára, mert önjáró, öntöltő. Semmilyen szinten nem árt másoknak, és eljut arra a szintre, ahol már legalább alapszintű elégedettséget él meg saját életével kapcsolatban. Aki Szívtérből cselekszik, az valójában nem is tud másmilyen életet élni. A legtöbb új energiát érzékelő embernek, annyi az életfeladata most, hogy megtanuljon az újban élni és (együtt) alkotni benne. Kapaszkodók, írások, tapasztalatok hiányában az új működési módoknak a hogyanját is a Szívben halljuk meg.
A többségünk nem a Szívből élésre és az újra lett kondicionálva, ezért többször kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol ajánlatos másokhoz fordulnunk segítségért, akik az elakadásainkon átlendítenek. Amikor segítőhöz fordulunk, először is tisztázzuk magunkban, hogy mit várunk el tőle, az életünk melyik területén szeretnénk változást megtapasztalni a közreműködésével? Gyógyulni szeretnénk? Feldolgozni a traumáinkat? Tanulni? Megismerni önmagunkat? Elcsendesedni? Megvilágosodni? Megszabadulni?… Amit szeretnénk, ahhoz keressünk szakembert.
A módszerek „mire való-ságát” nem érdemes összekeverni, bár vannak átfedések és hatnak egymásra. Mielőtt a látszatvilág mögötti valósággal kezdenénk el komolyabb foglalkozni, érdemes előtte a feldolgozatlan traumáinkat, alapvető megdolgozatlanságainkat terápiás úton kezelni és önismereti utakat bejárni.
A mélyebb önkutatás, valódi meditáció, pszichedelikus utazások egészséges, erős elmét igényelnek. Akkor is, ha végül az elme az, aminek a helyes kutatás során lelepleződik a valótlansága! Lépcsőfokokat nem lehet kihagyni. Manapság majdnem mindenki, aki spiritualitással kezd el foglalkozni a top élményt akarja, lehetőleg minél gyorsabban megvilágosodni és eldobni az egot. Ez nem így megy, akkor sem ha új energiák vannak, amik mindent felgyorsítottak.
Abban az esetben, ha spirituális segítséget választunk nagyon nehéznek tűnik a hiteles személy kiválasztása. Hatalmas a kínálat, a többség szuperlatívuszokban beszél a saját szolgáltatásáról, olyan dologról, ami valójában láthatatlan, így nem marad más csak a bizalom vagy a személyes tapasztalat. Aztán csak figyeljük, hogy megtörtént-e az, amiért hozzá fordultunk, vagy nem? A többi nem számít.
Egy kis segítség a választáshoz:
Miután kiválasztottuk a számunkra szimpatikus segítőt, de az elvárásunk nem történik meg, vagy még rosszabbul leszünk, mint előtte, annak több oka is lehet. Az, hogy valaki szimpatikus, még nem jelenti azt, hogy kompatibilisek is vagyunk egymással. Egy módszer önmagában semmit sem ér. A terapeuta, gyógyító személyét magát kell „megmérni” mielőtt felkeressük. Nem a módszer hat ránk, hanem a személy rezgése fog áthatni és lenyomatot hagyni bennünk. Ez a megmérettetés csak a Szívtérben tud hitelesen megtörténni. Akkor szokott hiba csúszni a számításba, ha fejből döntünk, pl. úgy, hogy bedőlünk a külsőségnek. Elképzelések vannak a fejünkben, hogy egy spirituális embernek hogy kell kinéznie és hogy biztosan nem. Ha nem látunk át a külső megjelenésen, akkor marad a megtapasztalás.
Manapság gyakran előfordul, hogy a segítséget kérő valójában energetikailag magasabb szinten áll mint a segítő. Ez az új energiák miatt van így. Ebben az esetben, ha a segítő belenyúl az energiamezőnkbe, akkor mi vesszük át az ő csomagját, akármilyen szépeket is ígér a módszere, valójában mi gyógyítjuk őt. Nagyon sok segítő szakmában tevékenykedő ragadt a régi energiában, mert nem írták át önmagukat és a módszerüket az újba.
Több segítséget kérővel találkoztam, aki viszont átlépett az új energiába, pont azért, mert nem volt tele a feje spirituális elképzelésekkel, hatalmasra dagasztott spirituális egoval és múltban jól működő technikákkal, amihez görcsösen ragaszkodott. Segítők között kevesen ismerték fel, hogy gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenünk önmagunkat. A legtöbben ugyanúgy nyomják tovább, amit eddig csináltak, amivel nincs is semmi baj, ha azokon alkalmazzák, akik maguk is a régiben ragadtak. Ezért kell, hogy mindenki a maga táborához tartozókkal foglalkozzon.
És itt vannak az égi üzenetek közvetítői. Mivel én is mélyen belevetettem magam ebbe a területbe most már elég jól belelátok. Nem újdonság, hogy léteznek nem testben élő lények. Akik komolyabban foglalkoztak meditációval egy mester vezetésével tudják, hogy számíthatunk lények, fények, hangok felbukkanására, de határozottan el kell utasítanunk őket (nem véletlenül).
Hosszan írtam róla, hogy én milyen háttérrel(!) mentem bele abba, hogy tényleg magas tudatosságszinten lévő lényektől kapjak tanítást, ami valóban sorsfordító is lett számomra, (pl. nem csekkoltam ki ebből az életből pár évvel ezelőtt, bár csak hajszálon múlott.
Testetlen lények hada próbál velünk kapcsolatot teremteni, ami most könnyebb, mint valaha volt! Nem kell hozzá meditációs háttér és ez a szűrő nélküliség a legtöbbször több kárt okoz, mint hasznot. Attól, hogy valakik bejelentkeznek és üzeneteket küldenek, még nem jelenti azt, hogy tényleges, használható információt és segítséget képesek nyújtani. A probléma nem az ártó entitásokkal van, mert őket viszonylag könnyen felismerjük, hanem a gyermeteg lelkű, „én csak jót szeretnék” , tisztánlátást (szükséges racionalitást) teljesen mellőző lényekről, akik elhitetik a Földlakókkal, hogy az új energia törvényszerűen magával hozza a Földi paradicsomot és hamarosan fehér ruhában, szeretetben egyesülve, könnyes szemmel fogjuk egymást ölelgetni nemtől, rassztól, társadalmi státusztól függetlenül… Nem. Nem fogjuk.
Nekünk magunknak kell egyénileg tudatosságszintet lépnünk, ami a hasonló gondolkodásúakkal egymás társaságába rendez, míg másokról pont, hogy leválaszt. Felnőttlétből vizsgázunk most, ezért égi segítőink (kivéve az angyalokat) nem foghatják tovább a kezünket, ki kell lökni minket a fészekből. Jelen pillanatban ez a felelősségteljes magatartás a részükről. Lejárt a gyereklétben tartás ideje és a kéretlen beavatkozásoké, amikor helyettünk akarták megoldani a mi problémáinkat vagy manipuláltak minket „mi csak jót akarunk” felkiáltással. Vannak olyan magas tudatosságszinten álló testetlen lények, akik látják ezt és hátraléptek, miután minden segítséget megadtak azoknak, akik kérték és vannak azok, akik még mindig a rosszul segítést erőltetik. Aranyosak, elbűvölőek, mintha egy mesevilágból közvetítenének, de csak hamis álomba ringatnak, mert nincsenek tisztában a Földi valósággal. Elvétve vannak jó tanácsaik is, de nem igazán jó tanítók. A jól segítés illetve a nem jól segítés nem csak a Földi embereknek okoz komoly tanulnivalót ebben az Univerzumban.
A Föld nevű bolygó remek terep volt már eddig is arra, hogy emberi testben el lehessen érni a teljes megszabadulást, ami azt jelenti, hogy már sem erre a bolygóra, sem másikra, sem másik létsíkra nem születünk vissza. Ez a beteljesedés Univerzum szerte hatalmas értékkel bír, minden lény számára, mert minden teremtett lény ebbe az irányba tart. De itt a Földön megélhető a legmélyebb pokol, az ártó tudatlanság legalja is. Használjuk jól ki ezt a leszületést és ne ragadjunk bele se a tudatlan jókodásba, se a tudatlan rosszkodásba, mert mind a kettő ártó a maga módján.
Tanítók esetében sem mindegy, hogy kihez fordulunk. Ha azért megyünk egy tanítóhoz, hogy még több tudásra tegyünk szert, mert ő egy élő Google, akkor mehetünk akárkihez, aki ezt megadja nekünk. Ez könnyen ellenőrizhető.
Ha megvilágosodást, megszabadulást szeretnénk elérni, megismerni valódi Énünket, meditációs technikát tanulni, akkor a puding próbája az evés, mert minden tanító csak odáig tud elvinni, ahol maga is tartózkodik! Ha az elme fegyelmezését, „megszüntetését” , valós természeted felismerését hirdeti, akkor az elmédnek el kell mellette csendesednie. Ez ennyire egyszerű. Az elcsendesedésnek is vannak fokozatai a tanító megvalósításának a mértékében. Ha arra a szintre csendesedsz mellette, amit egyébként magadtól is elérsz gyakorlással, akkor nem ő lesz az, aki tovább húz. Ha mélyebben van az Önvalóba merülve, akkor viszont behúzhat, eddig nem tapasztalt mélységekbe. Mindegy mit mond, hogyan mondja, hogy néz ki… Ha felismerte a valódi Énjét erőfeszítés nélkül leáll az agyalásod és a belső párbeszéded is mellette, az elméd visszahúzódik, csak a teljességgel teli csend marad. Ehhez részedről elengedhetetlen a bizalom a tanító felé és a megfelelő odaszentelődés, ami azt jelenti, hogy bármit képes vagy hátrahagyni a megszabadulás érdekében. Ilyenkor tényleg csettintésre megtörténhet, hogy teljességében megmutatja magát eredendő természeted. De ez még mindig csak egy bepillantás, mert ott is kellene maradni! Az ottmaradás attól függ, hogy az élményt megelőzően milyen mély volt az alapozás és, hogy azt követően védett környezetben megtörténik -e az ebben való megszilárdulás.
Nagyon elterjedt most, hogy egy kisebb-nagyobb bepillantás után „tanítók” hada szalad ki a világba szatszangokat tartani, megvilágosodást tanítani. Nagyon keveseknek dolga a megvilágosodás, megszabadulás tanítása. Akinél megtörtént a teljes bepillantás, azoknál is a megszilárdulás éveket, sokak szerint egy egész élet, életeket is igénybe vehet. Jelenleg a piacon futó spontán, maguktól megvilágosodott tanítók többségének csak az elcsendesedés mélyebb szintjére volt bepillantása. Jobb esetben az Önvaló valóban felfedte önmagát, de megszilárdulás hiányában már csak emlékezetből beszélnek, nem Onnan. Finoman és alattomosan visszakúszott az elme, de ezt nehéz észrevenni a hétköznapok forgatagában.
Jelenleg nagy, erős hagyományvonalak kérdőjeleződnek meg, iskolák és tanítók buknak koholt vagy valós vádak alapján. Az új energiák kikövetelik a régi újraértékelését, ami hatalmas feladat, mert ki az aki arra hitelesített, hogy ezeket felülírja? Ennek van most itt az ideje, de sokszor a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is.
Az új energiában gyorsabban történik meg az amiért eddig életeket(!) gyakoroltunk, de nem annyira, hogy hétvégi tanfolyamokon lehessen árulni. Hosszú folyamat lesz az Újban élés megtanulása, talán túl sem éli az emberiség, hiszen ezzel egyidőben erősen munkálkodunk saját magunk kipusztításán.
Mindenki maga tudja eldönteni, hogy neki egy módszer működik vagy sem, kompatibilis a tanítójával, gyógyítójával vagy nem. A választ a Szív adja meg, akkor is ha még nem stabil és tiszta a kapcsolat vele, de finoman mindig jelez a belső kis hang formájában.
Rengeteg hiteltelen tanító, gyógyító lepleződött le újabban és fog is, de a tanító bukása nem érinti azt a tanítványt, aki tiszta szándékkal kötelezte el magát egy magas minőség felé. Ez a tisztaság és a magas minőség választása a tanítvány saját védelme, bármi is történjen körülötte. Ez tartja meg és segíti őt tovább a helyes irányba a megfelelő tanítóhoz.
Ez mindenkire érvényes:
A Szívből jövő tiszta szándékod a védelmed is egyben!
